ÚJSOLT Községi Önkormányzat

Bács- Kiskun megye egyik legkisebb települése. Mindössze hat utcából áll, melyekben száz ház található, lakosainak száma kétszáz.
A település történelme összefonódik Solt város történelmével, melynek északi részén egy Árpád-kori falu Máriaháza helyezkedett el, amely valószínűleg a tatárjárás után pusztult el.

Emlékét a lakóházak és a templomok téglatörmelékes helyei, és az évszázadokon át megmaradt helységnév őrzi. A solti lapályon 11 halom található, ebből kettő Újsolt nevezetességei közé tartozik. A halmokról tudni kell, hogy mesterségesen épített Árpádkori őrhalmok. A mély fekvésű területekből kiemelkedő őrhalmok nem csak megfigyelésre szolgáltak, nevük máig is őrzik funkciójukat. Bakóhalom a büntetés végrehajtására szolgált, még Vásárhalom a vásárok megrendezésében kapott szerepet.

IV. Béla király kunokat telepített ide, később kialakultak az apró falvak. 1541-ben Buda eleste után megkezdődött a falvak pusztulása és egyúttal a puszták kialakulása. Kiterebélyesedett a rideg pásztorkodás a határban és a mezei kertekben, amelyek a tanyák őseinek tekinthetők.

1689-ben az újszerzeményi bizottság révén került Újsolt területe, akkor még Solthoz tartozó területként Bosnyák Tamás királyi főétekfogó birtokába.

A 19. század közepén a majorokba, a határ földművelésre alkalmas területeire kitelepültek a gazdasági cselédek, majd a század második felétől a földeket bérlő telepesek. Egész mostani közigazgatási terület a huszadik század elején gróf Nemes Albert tulajdonába került. Bérlője Tóth családnevű, erről kapta a nevét az akkori Tóth major. A Solt északkeleti határrészeit magába foglaló terület központja 1950-ben önálló községi címet kapott, Újsolt néven.

A tanyavilágban élők közül egyre többen vettek telket, majd építkeztek a községben. Megépült a szilárdburkolatú út 1950-ben, ami a községet összekötötte az 51-es számú főúttal, ez nagy előre lépés volt községünk fejlődése szempontjából. Megépültek középületeink, tanácsháza a jelenlegi polgármesteri hivatal, orvosi rendelő és a posta. Az iskola a folyamatos beköltözések miatt egy tanteremmel bővült. A felsoroltak nagy része társadalmi munkában készült. A község fejlődése jó ütemben haladt.

1974. ez az év, amely fordulópont a község életében – a hanyatlás kezdete, az akkori rossz politikai döntés eredménye. A termelőszövetkezet 1974-ben egyesítették a Solti Szikra Szövetkezettel, majd 1978-ban az iskola megszüntetése 1982-ben Községi Tanács Solthoz való csatolása. És így már nem a szó szoros értelmében kifosztva, de szinte mindenben az önállóságát elvesztve magára maradt a község. A döntéseket nem helyben, hanem más településen hozták meg, elvesztve ezzel a lakosság megtartó erejét és elkezdődött az elköltözés. A fiatalok a környező településeken főleg Solton találták meg a boldogulásukat. A lakosság elöregedő, a hátrahagyott épületek egytől – egyig elkelnek, a pihenésre vágyóknak lett vonzó községünk.

A politikai rendszerváltás lehetővé tette, hogy ismét önálló legyen községünk. Rendbe hoztuk a közintézményeinket, az iskolából faluházat alakítottunk ki, minden utunkat felújítottunk, a földes utat szilárdburkolatúra építettük. Az egészséges ivóvíz zavartalan ellátása érdekében még egy kutat fúrattunk. Megépült a telefon és a gázhálózat, a lakásokat most már összkomfortossá lehet alakítani. Az ingatlanok értéke megnövekedett. De hiába a jobb életkörülmény, munkalehetőség nincs és így a fiataloknak máig sem vonzó a település.

Az önkormányzat nem tart fenn intézményt, a kötelező feladatokat társulási formában oldja meg. A gyerekek a községtől 14 km-re járnak iskolába és óvodába, ez naponta elég fárasztó számukra, de más megoldás nincs. Az itt élők fő profilja a mezőgazdaság és az állattenyésztés. A közigazgatási terület gazdag vadállománnyal rendelkezik. Üdülési, pihenési lehetőséget biztosít a két csatorna partja, mely a helybelieknek és az idelátogatóknak is kedvenc horgászparadicsom. Különösen kedvelt az amur, a ponty és a szürkeharcsa.

Az 2000-ben ünnepeltük községünk fennállásának 50-ik évfordulóját. Ennek tiszteletére felavattuk a község jelképeit, a címert és a zászlót.

Fiatal település a miénk, ahol küzdöttek az emberek a múltban és a jelenben is a község fennmaradásáért. És jó lenne, ha ez a település nem kerülne még egyszer abba a helyzetbe, mint a hetvenes évekbe. Szeretnénk bebizonyítani, hogy életképes ez a kis közösség. Az itt élő emberek szeretnek itt élni, nyáron az iskolaszünetbe itt töltik a szünidejüket az unokák. Benépesedik a játszótér a futballpálya és a vízpartok.

LÁTNIVALÓK:

• Árpádkori Őrhalmok
• Kereszt (feszület) 1904-ből
• Fűzvölgyi-csatorna part
• Kígyós part