ÚJSOLT Községi Önkormányzat

2017. december 22.

Újsolt Község Önkormányzat

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az

egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló

314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet

43/B. § (1) bekezdés a) pontja értelmében

rövid összefoglaló kíséretében

közzé teszi

a 50/2017.(XII.18.) sz. határozattal elfogadott

Újsolt Településképi Arculati Kézikönyvét, valamint Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017. (XII.22.) önkormányzati rendeletét a településkép védelméről.

Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testületének

14/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a), c), e)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti- és Média Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2011. (IV.7.) önkormányzati rendelet 23.§ (8) bekezdésében foglaltak alapján, az Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§

(1) Jelen rendelet célja Újsolt sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítása érdekében e rendelet megállapítja

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének, a helyi védelemnek a szabályait,

b) a településképi szempontból meghatározó területeket,

c) a településképi követelményeket,

d) településkép védelméhez és alakításához szükséges érvényesítési eszközöket.

(3) E rendelet területi hatálya kiterjed Újsolt teljes közigazgatási területére.

(4) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely a település közigazgatási területén e rendeletben szabályozott tevékenységet folytat.

(5) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

(6) E rendelet hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben szabályozott plakátnak a kampányidőszakban történő elhelyezésére, valamint a választási kampány során alkalmazott reklámhordozót tartó berendezésekre.

2.§

E rendelet alkalmazása során:

a) épített érték: Újsolt község településképe és történelme szempontjából meghatározó, a településszerkezeti, településképi, építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti szempontból védelemre érdemes terület, épületegyüttes, épület, épületrész vagy más építmény valamint az építményekhez tartozó telek és annak jellegzetes növényzete.

b) értékvédelmi szakvélemény: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy (építész, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök), szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védett érték vizsgálatát követően részletezi annak állapotában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, amely szerint a védelem oka még fennáll, vagy már nem áll fenn.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata

3.§

A helyi értékvédelem feladata különösen az épített értékek:

a) felkutatása, számba vétele, forráskutatása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése,

d) a közvéleménnyel való megismertetése,

e) károsodásának megelőzése, elhárítása, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése,

f) az általános környezetkultúra és az építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésnek a támogatása.

3. Helyi védelem keletkeztetése és megszűnése

4. §

(1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetése csak az e rendeletben szabályozott eljárás lefolytatásával történhet.

(2) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről az Önkormányzat jelen rendelet módosításával dönt, míg a védelem alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére vonatkozó javaslat elutasításáról normatív határozattal dönt.

(3) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését írásban kezdeményezheti

a) az önkormányzat, a főépítész, az építésügyi hatóság, a történelmi egyházak, és bármely természetes vagy jogi személy,

b) településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány készítője.

(4) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő területi vagy egyedi érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, b) a védendő területi vagy egyedi érték azonosító adatait (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület- illetve telekrész),

c) értékvizsgálatot és indoklást.

(5) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelem alól törlésre javasolt területi vagy egyedi érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) a védelem alól törlésre javasolt területi vagy egyedi érték azonosító adatait (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),

c) a védelem megszüntetése szükségességének okait,

d) bontási szándék esetén a bontás szükségességét alátámasztó megfelelő indoklást.

(6) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén az Önkormányzat elkészíti

a) az értékvédelmi szakvéleményt,

b) a védelem alól törlendő egyedi érték fotódokumentációját, és szükség szerint a felmérési dokumentációját.

(7) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

(8) A helyi egyedi értékvédelemmel kapcsolatban érintettnek kell tekinteni

a) az érintett ingatlanok tulajdonosait,

b) a kezdeményezőt,

c) az illetékes építésügyi hatóságot.

(9) A helyi egyedi védelem alá helyezésről vagy a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintetteket.

(10) Az ingatlan használójának, kezelőjének értesítése a tulajdonos útján történik.

(11) A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetése tényét az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

(12) A helyi védelmet a Szabályozási Terven fel kell tüntetni legkésőbb annak soron következő módosításakor.

4. A helyi védelem fajtái

5. §

A helyi védelem lehet:

a) helyi területi védelem, amelynek hatálya kiterjedhet településszerkezetre, telekszerkezetre, településkarakterre: HT jelű helyi értékvédelmi terület;

b) helyi egyedi védelem, amelynek hatálya kiterjedhet épületre (H1 jelű védett épület); épületrészre (H2 jelű, részleges védelem alatt álló épület); és építményre (H3 jelű védett építmény).

5. A védett értékekhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

6. §

(1) A védelem nem akadályozza a védett érték felújítását, korszerűsítését, bővítését, funkciója megváltozását. A védelem érdekében elő kell segíteni a védett értéknek a mai igényeknek megfelelő használatát. A felújítás, korszerűsítés, bővítés, funkcióváltozás miatt azonban a védett értéknek a védelemre okot adó értékei nem csökkenthetők. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és a belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

7. §

Újsolt településképi szempontból meghatározó területe:

az általános előírások szerint településkép védelme szempontjából kiemelt területek a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Tktv.) 1. melléklete szerint.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

8. §

Az épületek, építmények és kerítések látszó felületein nem alkalmazható építőanyagok:

a) környezettel diszharmóniában álló anyagok (fóliák, műanyag habok, pvc..stb.)

b) rönkfa vagy gerenda mint az épület teljes homlokzatán megjelenő fő tartószerkezti és homlokzatképző elem (rönkház, gerendaház) - kivéve homlokzatdíszként eseti jelleggel megjelenő elem

c) előregyártott acél szerkezetek (konténerház, lakóautó) - kivéve ideiglenes felvonulási épületek

d) előregyártott beton elemek - kivéve gazdasági épületek

e) hullámpala,

f) műanyag hullámlemez

g) nagytáblás fém lemez (trapézlemez, hullámlemez) - kivéve gazdasági épületek

h) fém fegyverzetű panel, hagyományostól eltérő színben (pl. kék, zöld) – előtetőre sem - kivéve hagyományostól el nem térő színben gazdasági épületek esetében

i) mázas burkolólap lábazaton és nyílások körül,

j) hasított kőburkolat lábazaton és nyílások körül,

k) műanyag hab homlokzatképző profilok vakolatlanul,

l) inhomogén “foltos” cserép tetőhéjalás

m) színezett beton cserép csak abban az esetben alkalmazható, ha színvilága harmonizál a környező épületekével,

n) pikkelyes fedés esetén erősen domborodó elem, barát-apáca fedés nem alkalmazható.

o) vakolatba helyezett apró tükröződő szemcsék

p) homlokzaton, lapostetőn és tetőn vízszigetelő lemez takarás nélkül

q) műkő, műanyag, beton vagy gipsz mint szobor (egészalakos oroszlán a kapupilléren)

r) fa hatású műanyag, vagy fém elemek

8. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó általános követelmények

9. §

(1) Színezés, homlokzatképzés tekintetében általános követelmény, hogy

a) a homlokzat színezésre a fehér, vagy földszínek pasztell árnyalatai megengedettek, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként, vagy ahhoz kapcsolódóan használhatók

b) a közterületről látható homlokzaton falfestmény, murália nem helyezhető el, kivéve a hirdetési felületeket.

(2) Építmények elhelyezésével kapcsolatosan a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények, a HÉSZ és a szakági jogszabályok előírásai az irányadók, a kialakult beépítési vonal figyelembevételével.

(3) Építménymagasság tekintetében a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények, a HÉSZ és a szakági jogszabályok előírásai az irányadók.

(4) Kerítések elé (járda helyén), valamint közvetlenül az útpadka mellé (gépjárművek leállása, lehúzódás biztosításához) nem ültethető sövény.

(5) Az épületek utcai homlokzatán, látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző, szerelt kémény stb.) nem helyezhető el.

(6) A telekbehajtó és a közterületi járda burkolatnak az útszakasz egységes megjelenése érdekében igazodnia kell a már kialakult állapothoz, attól eltérő, magasabb minőséget eredményező megoldás kivitelezése lehetséges.

(7) Építés során kötelező a fás szárú növényállomány megőrzése, ettől eltérni csak akkor lehet, ha igazoltan beteg, kiöregedett a faállomány vagy az épület elhelyezése ellehetetlenül.

(8) Közterületi fás szárú növényültetés csak tulajdonosi hozzájárulás alapján végezhető.

(9) Közterületeken fasortelepítésnél, kiegészítésnél, őshonos, előnevelt, többször iskolázott, "útsorfa" minőségű, allergén pollent nem termelő lombos fák ültetendők.

(10) Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők.

(11) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.

(12) Más éghajlati tájra jellemző díszítő és homlokzatképző elemek nem alkalmazhatók.

(13) Barokk balusztrád építése nem alkalmazható.

9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó általános előírások

10. §

Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyúttal a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

10. Teljes település ellátását biztosító vezeték nélküli elektronikus hírközlés

11.§

(1) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.

(2) Belterületen belül az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

a) Antenna csak már meglevő építményre telepíthető a gazdasági övezetek kivételével.

b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor – gazdasági övezetek kivételével – az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.

c) Közparkban, lakó építési övezetben antenna nem telepíthető.

d) Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.

(3) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.

11. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások

12. §

(1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) mezőgazdasági,

b) gazdasági,

c) különleges területek.

(2) A belterületi településrész, a közterek, -parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

a) építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált,

b) építmény föld feletti kialakítása esetén tégla, vagy vakolt homlokzat, égett kerámiacserép, vagy korcolt fémlemez fedés megengedett.

c) oszlop jellegű építmény anyaga lehet fa, öntött vas, vagy beton.

12. Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó általános előírások

13. §

(1) Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület építése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok, a helyi építési szabályzat, és e rendelet betartásával végezhető.

(2) Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület közterületen, valamint közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.

(3) Információs vagy más célú berendezés (a továbbiakban: információs hirdető berendezés) közérdeket szolgáló, cégre vagy tevékenységre figyelmet felhívó, tájékoztató, felület vagy berendezés lehet, ezen belül:

a) hirdető tábla,

b) egyedi tájékoztató tábla.

(4) Építményeken, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel kapcsolatban a következők hirdető-felületek, – berendezések helyezhetők el:

a) cégtábla,

b) cégér,

c) címtábla,

d) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület.

(5) A (4) bekezdésben felsoroltakon felül reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.

(6) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.

(7) Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.

(8) Ha a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés tulajdonosa a (7) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármester – településképi kötelezés eljárásban – előírhatja a berendezés leszerelését, a felület megszüntetését.

13. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó sajátos szabályok

14. §

(1) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület engedélyezési tervének, továbbá meglévő épület esetén az ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó bejelentés mellékletének tartalmaznia kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen, illetve támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők és kirakatszekrények), továbbá a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását.

(2) A terven az esetben is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.

(3) Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, illetve elhelyezésük bejelentés nélkül történt, az önkormányzat kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.

14. Hirdetmények elhelyezése építmények közterületről látható felületén

15. §

(1) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közművelődési intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.

(4) Az (1) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület, építmény építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

15. A közterületi hirdetési célú berendezések létesítésének általános szabályai

16. §

(1) Közterületen információs hirdető-berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

(2) Legfeljebb 11,0 m2 nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés a főútvonalak szabályozási területén, környezetét és a közlekedést nem zavaró módon, 1 km-en legfeljebb 2 helyen, egymástól legalább 300 m távolságra létesíthető.

(3) Legfeljebb 1,5 m2 nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés a település teljes belterületén elhelyezhető.

V. FEJEZET

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

16. Rendelkezés a szakmai konzultációról

17. §

A helyi településképi előírások értelmezésével kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész, megbízott főépítész hiányában a polgármester gondoskodik.

18. §

(1) A szakmai konzultáció időpontja a polgármesterrel egyeztetve kerül kijelölésre.

(2) A konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, a tervezett tevékenység megnevezésével, az építtető és a megbízott tervező elérhetőségével és az eset szerint szükséges dokumentumok, dokumentáció megküldésével kell írásban, a polgármesternek címezve kezdeményezni.

(3) A konzultációhoz a dokumentációt a tervezőnek elektronikus úton (pdf formátumban) a szakmai konzultációt legalább 8 nappal megelőzően kell megküldenie az ujsolt@tanet.hu címre.

(4) A szakmai konzultáció során elhangzottakról, állásfoglalásról emlékeztető készül, melyet a polgármester megküld a konzultáción megnevezett építtetőnek, vagy tervezőnek.

(5) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

17. A bejelentési eljárás részletes szabályai

19. §

(1) A településképi bejelentési eljárás az építtető vagy a tervező (továbbiakban a bejelentő) által a polgármesterhez benyújtott – 1. melléklet szerinti, papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú építészeti-műszaki dokumentációt vagy azt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció pdf; jpeg; file formátumú lehet.

(2) A bejelentés tárgyát képező tevékenység a településképi bejelentés alapján – a (3) bekezdés szerinti igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével vagy igazolás hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(3) A polgármester a tervezett építési tevékenységet vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha:

a) a bejelentés megfelel a jelen rendeletben előírt településképi követelményeknek, és

b) eleget tesz az (1) szerinti elvárásoknak.

(4) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a (3) bekezdés a-b) pontjaiban meghatározott követelményeknek.

20. §

(1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolást, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(2) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolás a rendelkezésben meghatározott időtartamig, vagy feltétel teljesüléséig érvényes.

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

18. A településképi kötelezési eljárás

21. §

(1) A polgármester – törvényben – foglaltak szerint településképi kötelezési eljárást folytat le, és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy bontására kötelezi.

(2) A településképi kötelezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell az ingatlan pontos címét és a kérelem indoklását, valamint a kérelmező nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét (e-mail, telefon).

19. A településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

22. §

(1) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben településkép-védelmi bírság szabható ki, melynek mértéke:

a) a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 50.000,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig terjedhet,

b) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése, a településképi követelmények be nem tartása, valamint a döntés végre nem hajtása esetén 100.000,- Ft-tól 1.000.000,- Ft-ig terjedhet,

(2) A településkép-védelmi bírság megállapítása során figyelembe kell venni a jogsértések számát, a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát.

20. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

23. §

A településkép-védelmi bírság a településképi kötelezésben meghatározott teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően kerül kiszabásra, amelyet az ingatlan tulajdonosa 15 napon belül köteles megfizetni az önkormányzat számlaszámára.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

21. Hatálybalépés

24. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2017. december 31. napján lép hatályba.

(2) A 22-23. §-ok 2018. január 1-jén lépnek hatályba.

22. Átmeneti rendelkezések

25. §

E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

23. Hatályon kívül helyező rendelkezések

26. §

Hatályát veszti Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályokról szóló 12/2006. (X.4.) önkormányzati rendelet 24-25. §-a.

Újsolt, 2017. december 18.

Pintér Sándor János Krausz Henrikné dr.

polgármester jegyző

ZÁRADÉK:

A rendelet kihirdetése a mai napon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.

Újsolt, 2017. december 22.

Krausz Henrikné dr.

jegyző

1. melléklet a 14/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS

Alulírott ……………………………………………………… (név) településképi bejelentést teszek a következők szerint:

A bejelentő (építtető vagy tervező) adatai: Név:………………………………………………………..……………….……........................

Cím:………………………………………………………..………………..…………………...

Email-cím:…………………………………………………………………..……………….......

Telefonszám:……………………………………………..………………..…………………….

A folytatni kívánt tevékenységgel érintett ingatlan adatai: Cím:……………………………………………………………….…………………………….

Helyrajzi szám:……………..

A folytatni kívánt tevékenység tervezett időtartama: …………………………………………………………………………………………………..

A folytatni kívánt tevékenység rövid elírása: ……….…………………………………………………………..….……..…………………….

Mellékletek (a megfelelő rész aláhúzandó):

Építészeti-műszaki dokumentáció

● műszaki leírás

● helyszínrajz

● alaprajz

● homlokzat(ok)

● metszet(ek)

● látványterv, fotómontázs

Egyéb:…………………………………………………………………………………

Kelt…………………………, 20……………..

………………………………….

aláírás

Tisztelt Lakosság!

A környezetünk esztétikai minőségének javítása érdekében született meg a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, amely lehetőséget biztosít valamennyi település részére, hogy azok közösségei megőrizhessék és fejleszthessék környezeti kultúrájukat. Ennek eszközét az új jogi forrásként bevezetésre került településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet képezi. E dokumentum széles társadalmi konszenzuson nyugvó megalapozását szolgálja a településenként elkészítendő Településképi Arculati Kézikönyv, amely alapvetően szemléletformáló célt szolgál.

Újsolt Településképi Arculati Kézikönyve a településünk történetének és értékeinek bemutatása után követendő irányokat javasol Újsolt egyes, településkép szempontjából eltérő részeire, beleérte lakóházakat, közintézményeket, közterületeket egyaránt. Kérem, szívleljék meg a kiadványban foglaltakat, hogy egy közös irányvonal mentén, együtt tegyük még szebbé, és történelmi hagyományaihoz még inkább méltóvá szeretett lakóhelyünket, hogy az itt élők megelégedését és kényelmét szolgálja, és vonzó célpontot jelentsen a térségbe érkezőknek.

A településkép védelméről szóló Újsolt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2017. (XII.22.) önkormányzati rendeletének célja a település sajátos településképének védelme és alakítása, a település történelme, településképe szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, sajátos megjelenésű építészeti örökség megőrzése. A településképi rendelet lehatárolta a településképi szempontból meghatározó területeket és azokra építési szabályokat fogalmazott meg. A rendelet szabályozza az egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezésének feltételeit is. A településkép védelméről szóló rendelet nem helyettesíti, hanem kiegészíti a Helyi Építési Szabályzatot. Míg ez utóbbi a „hol és mit építhetünk?” kérdésre ad választ, addig a településképi rendelet a „hogyan építhetünk” kérdésben nyújt segítséget az építési tevékenységet végzőknek. A településképi rendelet előírásainak betartását településkép érvényesítési eszközök segítik, melyek akár hátrányos következményekkel is járhatnak a településképi rendeletben foglaltakat megsértő építtetők számára.

Ezúton szeretném a Tisztelt Lakosság figyelmébe ajánlani a szakmai konzultáció kérésének lehetőségét, melynek keretében az önkormányzat szakképzett kollégái díjmentesen segítséget nyújtanak az építési tevékenységet tervező lakosoknak, legyen szó akár egy kerítés építésről, vagy homlokzat átszínezéséről.

Felhívnám a figyelmüket arra is, hogy az új rendelet értelmében az alábbi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet értelmében nem engedélyköteles építési tevékenységek a továbbiakban településképi bejelentési kötelezettség alá esik a reklámok, reklámhordozók kihelyezése.

A jóváhagyott dokumentumokkal, melyek nyomtatott formában megtekinthetők a Polgármesteri Hivatalban, kapcsolatos észrevételeket az ujsolt@tanet.hu címre megküldve tehetnek. A Településképi Arculati Kézikönyvvel és a településkép védelméről szóló rendelettel kapcsolatos kérdés esetén várjuk megkeresésüket.

Újsolt, 2017. december 22.

Tisztelettel:

Pintér Sándor János

polgármester